A képeslapok régimódinak tűnhetnek az Ön számára, de ha elolvassa cikkünket, felébredhet Önben a vágy, hogy visszatérjen e bájos postai lapok küldéséhez.
Egészen a közelmúltig a képeslapküldés minden családi nyaralás része volt. Sokunk arcára mosolyt csalt az a kellemes érzés, amikor kinyitotta a postaládáját, és egy váratlan, de annál szebb kártya landolt benne egy nyaralóhelyről. Ám a mai digitális korszakban, amikor pár kattintással mindent el tudunk intézni, egyre ritkábban találunk képeslapot a postaládában. 
Ha szeretne valamit megtudni a képeslapok történetéről, arról, hogy miért érdemes mégis küldeni, de olyan projektekről is, amelyek a képeslapoknak köszönhetően szebbé teszik azok életét, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, a következő sorok csak Önnek szólnak.


A képeslapok története


Első próbálkozások


A nyomdák elterjedése után, amely a 17-18. században érte el csúcspontját, a névjegykártyákon, levélpapírokon és más papírfajtákon kezdtek megjelenni illusztrációk, gyakran finom metszetekkel, ízléses kivitelezéssel.
Az első kísérletet a képeslapok létrehozására valószínűleg 1777 -ben a francia nyomdász, Demaison tette, aki kis üdvözlőlapokat adott ki, amelyeket fel kellett darabolni és postán el kellett küldeni. Ez az ötlet azonban nem keltett érdeklődést, mivel az emberek attól tartottak, hogy levelezésüket mások, különösen a szolgák elolvassák.

A postai reform az Egyesült Királyságban az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egységesítette a belföldi postai küldemények kézbesítésének árait, ami azt jelentette, hogy borítékonként egy penny díjat képviselt. A fizetést nyomtatott bélyegzővel kellett teljesíteni, amelyet a borítékra kellett ragasztani. Így nemsokkal ezután 1840 májusában napvilágot látott az első öntapadó postabélyeg - a legendás Penny Black.


A 18. század 60-as éveinek közepén Németországban is javaslatokat tettek a képeslapok egy bizonyos formájára. Konkrétan az 1965-ös karlsruhei postakonferencián Heinrich von Stephan olyan kemény kártyákra tett javaslatot, amelyekre közvetlenül lehetett írni, és amelyek boríték használata nélkül is elküldhetők voltak. Különösen csökkenteni kívánta a költségeket és a rövid jelentésekhez felhasznált anyagokat. Azonban még ez az ötlet sem ment át, mert a posta félt egy ilyen megoldás bonyolultságától és a megvalósítás a végrehajtás, összetettsége miatt, különböző saját bélyegeket kibocsátó területeken.

Hivatalos képeslapok

Az első igazi képeslapok, vagyis levelezőlapok végül 1869 októberében kerültek forgalomba Ausztria-Magyarországon, miután dr. Emanuel Hermann bécsi közgazdász professzor a Neue Freie Presse-ben közölt egy cikket, amelyben rámutatott, hogy a levélírással járó idő és erőfeszítés aránytalan az elküldött üzenet hosszához képest. Ezért javasolta egy praktikusabb és olcsóbb módszer bevezetését a rövidebb és hatékonyabb kommunikáció érdekében.

Ajánlásai annyira lenyűgözték az osztrák postát, hogy a gyakorlatba is átültette azokat. Ennek eredménye a Levelezési Kártya, egy világosbarna téglalap, amelynek mérete 8,5 x 12 cm, elöl címmel, hátul pedig rövid üzenettel volt ellátva. A jobb felső sarokban egy 2 krajcár értékű bélyeg volt nyomtatva, ami egy normál levél árának fele volt.

Nagy-Britanniában nem sokkal ezután, 1870-ben kezdtek megjelenni az első képeslapok. Kétféle méretben készültek, és nagymértékben az osztrák-magyar dizájnból merítettek. Egy fél pennys bélyeget nyomtattak rájuk, ami fedezte a postaköltséget, és Ausztria-Magyarországhoz hasonlóan a közönséges levél árának fele volt. A bélyegzőt csak az egyik oldalára nyomtatták, így a másik oldalra is lehetett üzenetet vagy üzleti levelezést írni.

Az első képeslapokon nem volt kép. Az egyik oldalon a címzett címe volt, a másikon pedig az üzenet. A képes levelezőlapok az 1870-es években jelentek meg Franciaországban, az első ilyen képeslap Bécsből érkezett. Azonban a következő évtizedben a képeslapok használata elterjedt egész Európában és az Egyesült Államokban.

A képeslapok nagyon népszerűvé váltak Nagy-Britanniában. Ez egy olyan újítás volt, amely elérhetővé tette a gyors és olcsó levelezést, a levél alapvetően kötött formalitása nélkül. Nagy-Britanniában körülbelül 75 millió képeslapot küldtek 1871-ben, és VII. Edward király uralkodásának végére a mennyiségek jelentősen meghaladták az évi 800 milliót 1910-ben.

A svájci Bernben 1874-ben létrehozták az Általános Postai Uniót (később Egyetemes Postai Uniónak nevezték át), amely az egyik első ülésen szabványos postaköltséget állapított meg az unió tagjai között küldött levélküldeményekre, és megállapította azt is, hogy a képeslapok díjának a szabványos levelek árának felének kell lennie. Ez a rendelkezés sokkal könnyebbé tette a képeslapok külföldre küldését.

A 19. század 80-as években sok képeslapot már kis képekkel vagy mintákkal nyomtattak az üzenet oldalán, kezdetben csak fekete színben, de később színesben nyomtattak.
Az évtized végén az Eiffel-torony debütált az 1889-es párizsi világkiállításon. Charles Libonis francia metsző erre az alkalomra képeslapokat tervezett, amelyeken az akkori világ legmagasabb tornya volt. A közvetlenül az Eiffel-toronyból postázható új képeslapok nagyon népszerűek voltak a látogatók körében, és híressé váltak, akárcsak Libonis.

Fényképek képeslapokon

A 18. század kilencvenes éveiben a fotót képeslapokon is elkezdték használni, és a következő évtizedekben fokozatosan nőtt a népszerűsége.
A századfordulón a Kodak piacra dobta a No. 3A összecsukható kézi fényképezőgépet, amelynek negatívjai ugyanolyan méretűek voltak, mint a képeslapok, ezért közvetlenül képeslapra nyomtathatók vágás nélkül.

1893-ban Chicagóban tartották a világkiállítást, amelyen 46 ország vett részt kiállításokkal és látnivalókkal. Több mint 26 millió ember látogatott el a vásárra. Ezért Charles W Goldsmith kiadó megragadta a lehetőséget, és új hivatalos képeslapokat készített, amelyeken a pavilonokat és a kiállítás egyéb érdekes részeit színesen ábrázolták. Ezek voltak az első kereskedelmi forgalomban kapható képeslapok, amelyeket emléktárgyként értékesítettek az Egyesült Államokban, és hatalmas sikert arattak.

1897 júniusában Nürnbergben megalakult a World Cosmopolitan Association, az első ismert képeslapgyűjtő klub több ezer taggal. Üdvözlőlapokat küldtek egymásnak Gutferngrußnak, és visszaküldő levelezőlapot kértek, így gyűjtöttek képeslapokat a világ minden tájáról. Ez az egyesület az első világháborúig működött, és csúcspontján csak Németországban több mint 15 000 tagja volt.

A századfordulón a képeslapok aranykorszaka volt. Tekintettel arra, hogy a képeslapokat naponta többször gyűjtötték, küldték és kézbesítették (egyes nagyvárosokban akár tizenkét alkalommal is), ezek lényegében koruk szöveges üzenetei voltak. Olcsó és kényelmes volt elküldeni őket, amit az is bizonyít, hogy a csúcson évente milliárdokat küldtek.

A festői tájakat, portrékat, kiállításokat, királylátogatásokat, humoros szetteket vagy éppen aktuális eseményeket röviddel azután, hogy megtörténtek, gyorsan nyomtatták képeslapokra. E képeslapok számos fennmaradt példája élénk képet ad a korszakról.


Modern képeslapok

1902-ben a brit posta engedélyezte, hogy az általában a címre fenntartott oldal egyik felére írják az üzeneteket, ezzel megnyitva az utat a képeslapok előtt, ahol az egyik oldalon a címzettet tartalmazó üzenet, a másik oldalon pedig maga a motívum található vagy a képeslap képe.
Ezeket a képeslapokat azonban addig nem lehetett külföldre küldeni, amíg az Egyetemes Postaszövetség többi tagja bele nem egyezett. Ebben a kérdésben megállapodás született a Postaszövetség hatodik kongresszusán Rómában 1906-ban.
Curt Teich, a német származású amerikai 1898-ban Chicagóban alapított egy újság- és folyóiratnyomtatással foglalkozó kiadót. Néhány évvel később, 1908-ban a Curt Teich Co. képeslapokat vezetett be portfóliójába, és a következő néhány évtizedben a világ legnagyobb képeslap- és reklámképeslapnyomtatójává vált.

Curt Teich volt az ofszetnyomtatási eljárás első úttörője, és elsőként értette meg a finoman dombornyomott papír használatának előnyeit a tintaszárítás felgyorsítására, lérve a végtermék élénkebb színeinek megőrzését. Vászonszerű szerkezetük miatt ezek a dombornyomott képeslapok vászonkártyákként váltak ismertté. Leghíresebb a Greetings From nagybetűs képeslapjairól, amelyek sikeresen adaptálták a korábbi Gruss Aus kártyák ötletét az amerikai közönséghez.

Romantika

A szerelmespárok képeslapküldése is magától értetődő volt. Különféle szerelmes versek vagy akár Shakespeare szonettek is gyakori motívumok voltak. Ám a prűd viktoriánus Angliában nem mindenki merte ilyen nyíltan bevallani szerelmét, ezért egyfajta titkos beszédet kreáltak a szerelmesek számára, amit egy sajátos bélyegzővel közöltek. Ily módon egy szerelmes pár kifejezhette, hiányát egymásnak anélkül, hogy valaki, aki nem ismeri ezt a titkosítást, meg tudja fejteni.

Első világháború

A képeslapok az első világháború alatt is népszerűek maradtak. Gyors és egyszerű módja volt a katonáknak, hogy kommunikáljanak szeretteikkel. Sőt, a sorból ingyen küldhették el őket. Népszerű motívum volt a katonát kedvesével ábrázoló képeslap, amelyet a háború miatt elszakított párok gyakran küldtek, hogy emlékeztessenek arra, hogy szerelmük még otthon várja őket.

Fennállt azonban annak a veszélye is, hogy a képeslapokat kémkedésre használhatják fel, vagy érzékeny adatok véletlenül az ellenség kezébe kerülhetnek, ezért minden elküldött levelet ellenőrizni és cenzúrázni kellett.
A hadifoglyok nem tűrték a rendkívüli elszigeteltséget és a magányt. Az első világháború idején minden ország egyetértett abban, hogy a külföldön fogva tartott foglyok ingyenesen küldhetnek postán hazájukba.

Szabadság

A modern közlekedési eszközöknek köszönhetően a turizmus és az utazás az elmúlt évszázadban könnyen elérhetővé, nagy népszerűségnek örvendővé vált, így nem csoda, hogy a kiküldött képeslapok zöme a nyaralásból származik. A 20. század második felében kiküldött képeslapok jelentős részének motívuma a turisztikai látványosságokat, nyaralóhelyeket, nevezetességeket ábrázoló képeslap volt.


A képeslapok típusai időszak szerint


Általánosságban elmondható, hogy a levelezőlapok típusait aszerint osztjuk fel, hogy milyen időszakokban kerültek kiadásra. Leggyakrabban 8 szakaszra osztják őket.

1.    Úttörőkor (1898-ig)
A képeslapok hátoldalára az első években csak a címet lehetett nyomtatni, és az esetleges üzeneteket a kép köré kellett írni. Osztatlan hátlappal rendelkeznek, a címzett nevével és címével ellátott sorokkal.

2.    A magánnyomdák képeslapjainak időszaka (1898-1901)
Az Egyesült Államokban a Kongresszus 1898-ban engedélyt adott a magánnyomdáknak, hogy saját képeslapokat nyomtassanak, de a kártya tetejére rá kellett írniuk a "Private Mailing Card" (Privát levelezőkártyát). Korábban képeslapokat csak a Posta adhatott ki. 

3.    Az osztatlan hátsó korszaka (1901–1907)
Ezt követte az osztatlan hátlapokkal rendelkező képeslapok korszaka, amely 1901-től 1907-ig tartott. Az üzenet még mindig egy képet tartalmazó oldalra korlátozódott, de a kiadók már nem "Privát levelezőkártyát" nyomtattak a kártya tetejére, hanem "Képeslapot".

4.    Osztott korszak (1907–1915)
A képeslapok hátoldalára végre lehetett üzenetet írni, ami lehetővé tette, hogy az előlapon lévő fotót ne zavarják. Ezt a korszakot a "képeslapok aranykorának" is nevezik.

5.    Fehér szegély időszaka (1915-1930)
Általában több levelezőlapot nyomtattak sorokban egy nagy papírlapra, amelyet minden egyes képeslap széle mentén le kellett vágni, ami nagy pontosságot és több időt igényelt. A fehér margót azért vezették be, hogy némi hibahatárt biztosítsanak a folyamatnak, így csökkentve a gyártási költségüket.

6.    A posztó korszaka (1930-1945) 
Nyomtatási technológia fejlődése lehetővé tette a kiadók számára, hogy magas textiltartalmú papírra nyomtassanak. Ezeket a kártyákat olcsón lehetett előállítani, és lehetővé tették a kiadók számára, hogy kísérletezzenek élénk színekkel.

7.    Fotokróm időszak (1939-1970)
Az új nyomtatási technológiával a kiadók végre képesek voltak színes fényképeket nyomtatni fényes papírra. A képeslapokat színes filmből nyomtatták, és végül lakkkal vonták be, ami vonzó fényt adott nekik.

8.    Kontinentális időszak (1970–napjainkig)
A 70-es évek óta az USA-ban a 4x6 hüvelykes képeslap formátumot használják. Bár Európában a 20-as évek óta ez a formátum a képeslapok szabványa, a kontinentális időszak kezdetét csak akkor datáljuk, amikor a formátumot az USA-ban elfogadták.


Hanyatlás


Mivel semmi sem tart örökké, a képeslapok népszerűsége idővel csökkenni kezdett. 1968-ban a postai bélyegek osztályosztályát megváltoztatták, és a képeslapokat már nem részesítették előnyben a klasszikus betűkkel szemben. Emellett a technológia jelentősen megváltozott a 20. században, és a digitális technológia fejlődésével drasztikusan csökkent a küldött képeslapok száma a múlthoz képest. A nyaralóhelyekről érkező képeslapok gyakran csak néhány nappal később találják meg címzettjüket, egzotikusabb úti célok esetében akár több héttel a visszatérés után is, így sok utazó inkább a meglátogatott helyek digitális megjelenítésére támaszkodik, különösen a közösségi oldalakon.


Jelen


A képeslapok népszerűségének csökkenése ellenére még mindig sokan ragaszkodnak a levelezés ezen formájához. 2005-ben sikeresen elindult a Postcrossing weboldal, amely a képeslapok rajongóit gyűjti össze, akik boldogan cserélik egymással. A projekt atyja Paulo Magalhães, egy portugál szoftvermérnök, aki szeretett képeslapokat kapni, de nem sok emberrel cserélhette el őket. Jelenleg a mozgalomnak több mint 800 000 tagja van a világ minden sarkából, és a mai napig ennek a projektnek köszönhetően már több mint 57 millió képeslapot cseréltek.

2019-ben a Postcrossing mozgalom globális kampányt szervezett e médium 150. évfordulójának megünneplésére. Több ezer különféle képeslapot gyűjtöttek össze, amelyek közül sokat az Egyetemes Postaszövetség székhelyén, Bernben, Svájcban állították ki. Ezen a rendezvényen számos iskola, múzeum és intézmény vett részt.
 

Képeslapok Világnapja


Egy évvel később, 2020-ban hirdették meg a képeslapok világnapját, amely minden évben október 1- re esik. A formatervező és művészeti hallgatók között képeslaptervező versenyt szerveztek a rendezvény hivatalos képeslapjának elkészítésére, amelyet aznap mindenki számára elérhetővé tettek. Világszerte emlékképeslapok kibocsátásával, különleges lemondási bélyegekkel, iskolai rendezvényekkel, filatéliai vásárokkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, postai kedvezményekkel és mindenekelőtt sok-sok képeslappal emlékeztek meg erről a jeles napról.


Szlovák és cseh projektek


A Szlovák Posta által 24 éve szervezett karácsonyi postának köszönhetően a gyerekek minden évben levelet írhatnak a Mikulásnak, hogy megjutalmazzák őket egy kis ajándékkal. A gyerekek úgy is nevezhetnek a versenyre, hogy saját rajzukat hozzáadják a Mikulásnak szóló képeslaphoz. A legjobb rajzok közül minden évben kiválasztanak egyet, amely a gyermekek karácsonyi postai bélyegének tárgyává válik. 

A Christmas Postot a Pohodovo civil egyesület is szervezi. Ez egy olyan projekt, amelynek célja az idősek öröme az idősotthonokban. Ez a projekt 6 éve fut, és a világ minden tájáról több mint 70 000 önkéntes szépítette meg az ünnepi pillanatokat ismeretlen nagymamáknak, akiknek már több mint 130 000 karácsonyi kívánságot küldtek.

A Purple Christmas Meli Beli, o.z. jótékonysági projektje, amely az epilepszia súlyos formájával és más kapcsolódó diagnózisokkal küzdő gyermekeket segít. A weboldalukon képeslapokat vásárolhat a legjobb szlovák illusztrátoroktól, és a képeslapok eladásából származó pénzt bizonyos gyermekek segítésére fordítják, akik ebben a diagnózisban szenvednek.

A Mosolyogj a postaládára a Remény Missziója nevű nonprofit diákszervezet önkénteseinek kezdeményezése, amely az idősek megsegítésére összpontosít. A Vinočná poštától vagy a Pohodovótól eltérően azonban a képeslapokat egész évben elfogadják, és az állami és nem állami intézmények lakóinak harmadát kitevő idősek és más elhagyott emberek pillanatait próbálják szebbé tenni velük.


Gyűjtő


A képeslapok gyűjtését deltiológiának nevezik, amely a görög szóból származik, amely azt a felületet jelenti, amelyre valamit írnak. A bélyegek és érmék/bankjegyek gyűjtése után a deltiológia a harmadik legnagyobb gyűjtői hobbi.
Deitológiai klubok számos országban megtalálhatók. A klubok, valamint a kapcsolódó szervezetek gyakran szerveznek képeslap-kiállításokat, ahol képeslapokat lehet vásárolni, cserélni vagy eladni.


Miért érdemes folyamatosan képeslapokat küldeni?


Felmerülhet Önben a kérdés, hogy miért jó időt és pénzt fordítani képeslapok küldésére a mai felgyorsult és modern korszakban. Ennek több oka van:

Személyes


Az üdvözlőlapok küldése sokkal személyesebb, mint a fényképek megosztása a közösségi médiában. Amikor képeslapot küld valakinek, például egy nyaralásról, világossá teszi az illető számára, hogy gondol rá, és szeretné, ha Önnel lenne. Az idejét egy képeslap kiválasztására, írására és elküldésére is fordítja, amely azt mondja, hogy valóban törődik az illetővel. 


Megkülönböztet téged másoktól


Mindenki küldhet e-mailt vagy privát üzenetet. Tűnjön ki a tömegből, és tűnjön ki azzal, hogy üdvözlőlapokat küld barátainak. Örülni fognak neki, eredeti lesz, és higgye el, ez növeli népszerűségét. Sőt, sokan biztosan emlékezni fognak Önre is, amikor nyaralásuk során elhaladnak a képeslap kioszk mellett, és ki tudja, talán ők is küldenek Önnek egyet.


Rögzíti utazásait


Képeslapot is küldhet magának. Térképezze fel utazásait, és gyűjtsön ajándéktárgyakat a meglátogatott országokból. Ezután felhelyezheti a képeslapokat egy hirdetőtáblára, vagy felragaszthatja őket egy világtérképre, hogy jobb áttekintést kapjon arról, hogy már hol járt. Minden alkalommal, amikor ránéz a képeslapjára, biztosan sok emlék jut eszébe az utazás közben töltött gyönyörű időről.


Évekig fog tartani


Ha nem a felhőben tárolja a fájljait, rendszeresen át kell telepítenie őket új eszközökre. Ezenkívül egy váratlan számítógépes összeomlás vagy okostelefon meghibásodása törölheti fényképeit. Így sok szép emléket veszíthet el. 
Megfelelő tárolással minden, ami papírból készült, évtizedekig ki tarthat, megmaradhat. Tehát ha küld valakinek képeslapot, szinte biztos lehet benne, hogy egy egész életen át vele marad. Az a tény, hogy kézzelfogható tárgyról van szó, újabb dimenziót ad hozzá, amelyet az e-mail mellékletek nem tudnak utánozni.


Enyhíti a stresszt


A képeslap kiválasztásának, írásának és küldésének folyamata csökkentheti a stressz szintjét a szervezetben. A hektikus élet, amelyet sokan élünk, arra szólít fel minket, hogy lassítsunk és pihenjünk egy kicsit. A képeslap kreatív kiválasztása és a személyes üzenet tollal történő megírása pontosan azt a néhány percet adhatja meg, amelyre szüksége van ahhoz, hogy elfelejtse a mindennapi stresszt.


Ez az egyik legjobb ajándéktárgy


A már említett előnyök mellett a képeslapok is nagyszerű ajándéktárgyak. Így nem kell aggódnia, hogy mit vásárol barátainak, és hogy elfér-e a poggyászában. Egyszerűen kiválaszt egy gyönyörű képeslapot, ír egy személyes üzenetet, és legalább két legyet üt egy csapásra.


Olcsó


A képeslapok átlagosan 1-2 euróba kerülnek, bár ha úgy dönt, hogy a legfrekventáltabb helyeken vásárolja meg őket, akkor több is lehet. Ez azonban még mindig viszonylag olcsó ügy, amellyel kedveskedhet szeretteinek.

A képeslapok további utazásra inspirálnak


A képeslapok segítenek különlegesebb kapcsolatok kialakításában az utazási célpontokkal. Ha képeslapot kap egy olyan helyről, ahol még soha nem járt, egy barátja személyes ajánlásával, könnyen elcsábíthatja, hogy látogassa meg az adott országot, vagy legalább többet megtudjon róla.


Boldoggá tesz másokat


Nem csak a szerettei érdemlik meg, hogy jól érezzék magukat. Sok magányos embernek szüksége van a kapcsolatfelvételre, hogy hogyan lehet a kedvükben járni? Például a fent említett projektek segítségével, képeslap küldésével. 


Reméljük, tanult tőlünk valami újat, és azt hiszem, mi is arra ösztönöztük, hogy a következő utazása során gondoljon a barátaira, és csaljon mosolyt az arcukra azzal, hogy gondol rájuk, és küldjön nekik egy eredeti képeslapot.